Az információnak, amióta világ a világ ezerféle formája létezik. Van a hang, amit hallunk, a fény és a tér, amit a szemünk lát, az illatok, szagok, amelyeket az orrunk-, az ízek, amiket a nyelvünk- és a különböző textúrák, hőmérsékletek, kémiai reakciók, amelyeket a bőrünk érez.

Évszázadok óta törekszik az emberiség arra, hogy a minket körülvevő világot leképezze, eltárolja magának valahogyan. Erre a célra hoztuk létre a bakelit lemezt, a videó kazettát, a diafilmet vagy éppen a telefonod.

Gondolj csak bele az ősember barlangrajzaiból hogyan lett reneszánsz festészet, majd az első fotográfia, ma pedig már lehet 400 megapixeles fotókat is lőni (16 bites TIFF fájl, 2,4 GB/db, a Hasselblad kamerájával készítve).

Ugyanazt az információt (amit a szemünk lát) örökíti meg más-más technológiával.

Ennek továbbfejlesztése a videó, ami idő dimenzióval egészíti ki a képet, így hozva létre a mozgás lekövetésének élményét álló képek egymás után vetítésével. Ennek a rögzítésére először a celluloid film, majd a mágnesszalag ma pedig speciális fájlformátumok és lejátszóprogramok lettek kifejlesztve.

De ha már mozog, legyen hangja is! És rohamléptékben fejlődött a hangrögzítés is. Először ugyan a mozgóképtől elkülönülten, de aztán hozzácsatolva (lsd. hangos 8mm-es film), ma pedig már természetes, hogy egy videónak legyen hangja is.

Láthatod, hogy a technológiai fejlődés az egyes információtípusok tekintetében külön utakon indult, majd időnként keresztezte egymás útját, de igazából ma is más-más eszközök, formátumok kellenek hozzájuk.

Ugyanúgy, ahogy lapos tányérból se fog menni, hogy húslevest egyél villával, úgy az egyes információtípusokat se tudod akármilyen formában megörökíteni.

Ezért a számítástechnika fejlődésével az analóg adathordozókhoz hasonlóan itt is speciális fájlformátumok születtek az egyes információtípusok megőrzésére, előállítására.

Ezért van az, hogy egy pdf fájlt nem tudsz lejátszani videóként a VLC playerrel, vagy hogy egy videó kazettát nem tudunk dwg-be (AutoCAD 2D szerkesztő program fájltípus) menteni, hiszen az vonalas ábrák megőrzésére lett kifejlesztve.

Jó, de mi az a fájltípus és miért is számít tulajdonképpen?

A fájltípus tulajdonképpen egy szabályrendszer, ami azt mondja meg, hogy az adott információ (adat vagy program parancssor) hogyan lett kódolva (átalakítva 0-ák és 1-esek sorozatává), és hogyan dekódolható, hogy az eredeti tartalmat kapjuk vissza, azaz pl. egy fotót.

A tárolt információk jellegétől függően ezek a számok mást-mást jelentenek.

Pl. (egy kicsit leegyszerűsítve):

• szöveges dokumentumok esetén az egymást követő karakterek kódját,
• képek esetén az egymást követő képpontok színét,
• hangfelvétel esetén a hangerőt, hangfrekvenciát, az egymást követő időpontokban

Az adott fájltípust a kiterjesztésből ismeri fel a számítógép operációs rendszere, ami alapján meg tudja (vagy nem) határozni, hogy melyik program képes megnyitni az adott állományt.

Léteznek általános körben elterjedt fájlformátumok, amit sok program meg tud nyitni (pl. egy .jpg fájlt a Paint, a Word, a Photoshop és még ezer program meg tud nyitni, mert a programkódjukba be van építve a dekódolás, importálás szabályrendszere), de vannak speciális fájltípusok is, amit csak 1-1 program tud megnyitni (tipikusan ilyenek a telefonok jegyzet fájljai, ami szinte minden gyártónál egyediek)

Vannak olyan fájlformátumok is, amelyekbe többféle fájltípust bele lehet ágyazni, ezért tudsz például egy Word dokumentumba Excel tábla részletet vagy fotót beszúrni, míg egy .txt szöveges fájlba csak szöveget, számokat tudsz tárolni (formázás nélkül).

Ha az emlékeid mentéséről van szó, akkor alapvetően azzal kalkulálhatsz, hogy:

• fotókat, diákat, negatívokat .JPG vagy .TIFF képbe tudjuk menteni
• a videó kazettákat és filmeket (8 mm; 9,5 mm; 35 mm) MPEG2 formátumba mentjük, de kérhető tömörítetlen AVI-ba vagy MP4-be is (vagy menüzött DVD formátumba)
• a hangfájlokat, zenéket, magnókazettákat WAV, MP3 és FLAC formátumban viheted el (vagy Audio CD formátumban)
• az iratokat, könyveket kérheted: PDF, TIFF, DOC(X), EPUB, TXT, ODT, RTF, és JPG formátumba
• CD, DVD visszafejtésnél kérheted az eredeti fájlokat (azaz egy műsoros DVD-t MPEG2-be, fotókat JPG-be, vagy akár speciális képfájlokat is (ISO, MDX)
• a telefon mentésénél az egyes adatokat a készülék gyártójának saját, nyers fájl típusaiba is visszakaphatod (adatköltöztetéshez erre lesz szükséged), illetve kérheted számítógépen használható fájltípusokba is a mentést (pl. chat üzeneteket PDF-be, fotókat JPG-be, videókat MP4-be, stb.)

Azaz a levest mélytányérból, kanállal eszünk! :)

(Kivéve, ha te cipóból szeretnéd szürcsölgetni, mert ha megoldható, hát mi meg fogjuk az biztos!)

Miért van ennyiféle fájlformátum ugyanarra a feladatra?

Jogos a kérdés, hogy miért lehet egy fotót PNG-ben, JPG-ben, BMP-ben, AI-ban, PSD-ben vagy akár GIF-ben is tárolni… Azért, mert mind egy kicsit más. Az egyik többféle színt tud megjeleníteni, a másik képes animációt megőrizni, a harmadik kisebb fájlméretet eredményez,  a negyedik több rétegben tudja megőrizni a kép tartalmát, így szerkeszthető utólag is, vagy éppen lehetővé teszi, hogy vektorosan mentsük bele az adott képet (így gyakorlatilag korlátlanul változtatható a mérete).

Minden kiterjesztésnek kicsit más a feladata.

Ha átírok egy fájl kiterjesztést, a tartalom megnyitható lesz más programmal is?

Nagyon nagy valószínűséggel nem. Az egyes típusok között úgynevezett konvertáló programokkal tudunk átjárást biztosítani, amelyek ismerik az eredeti és a cél formátumot is és át tudják írni az adatok szabályát a fájlban.

Viszont előfordul, hogy pl egy e-mailben küldött fájl letöltve hibásnak mutatja magát, elveszti a kiterjesztését.

Ha a megfelelő típusra javítod a kiterjesztését sokszor újra megnyithatóvá válik. Pl. a PDF-ek esetén ez sokszor előfordul.

Használd mindig a célnak megfelelő fájlformátumot, több biztonsági mentéssel és az emlékeid, adataid sokáig meg tudod majd őrizni!