Az ötlet születése, Kezdetek 1. DIAképek

Párom kérdezett egyszer, hogy a régi családi diáikat ki kéne írni CD-re. Szerette volna egyrészt nekem megmutatni a régi fotókat, másrészt ajándéknak is kiváló ötletnek tűnt karácsonyra a rokonoknak. 

Ez indított arra, hogy elkezdjek kutakodni diaszkennelés ügyében. Mivel barkácsőrült vagyok, és a több éves nyomdaipari gyakorlattal rendelkezem, magam szerettem volna kigyúrni a megoldást.

Vannak nagyon szuper diaszkennerek, csak ami használható, az megfizethetetlen kategória az átlagembernek. Vettünk egy olcsó fajta, kézzel toligálható fajtát, ami teljesen használhatatlan volt, mivel betétjei a magyar diakereteket nem támogatják, egyszerűen nem fértek a gépbe. Ráadásul a színmélység is a béka segge alatt volt, minden szempontból igénytelen képek születtek. Még most is a gyártó válaszát várom arra a kérdésre, hogy hogy engedhettek egy ekkora szutykot forgalomba kerülni.. Ekkor jött, hogy ha jó minőséget tudnánk elérni a diamentésben, mi lenne, ha ezzel kezdenénk foglalkozni?

Így tovább olvastam, és kiderült, hogy a drágább diaszkennerek iszonyat lassúak, (előnézeti kép: 30mp, szkennelés felbontástól függően 3-5-7-15 perc) Na ezt ember nem fogja tudni megfizetni, olyan sok időráfordítást igényel, egyszerűen nem érné meg senkinek, hogy többszáz diát szkenneltessen. Sebességet, minőséget, és masszív felépítést vártam el egy leendő készüléktől, meg persze azt, hogy minden létező formátumot tudjon szkennelni.

Így jutottam el a jelenlegi szkenneremig, amivel nagyon meg vagyok elégedve.

A Canon csúcsmodellje, 4800dpi-ig kiváló minőségben ment, a hozzá adott szoftvereket sokoldalúan lehet konfigurálni, még a negatív emulziójának a típusát is meg lehet adni, és ahhoz állítja a színbeállításokat.